11 gyerekes kérdés, amire mindig is tudni akartad a választ, de sosem merted megkérdezni

Biztosan mindenki megfigyelte már, hogy hideg időben valahogy sokkal gyakrabban és sokkal erőteljesebb vágyaz érzünk a pisilés iránt. Ennek több oka is van.

Az első, hogy a hidegben nem verejtékezünk úgy, mint nyáron, ezért a testben lévő felesleges nedvesség felhalmozódik és jobb híján a vizelettel próbál meg távozni. Hab a tortán, hogy a hideg idő miatt a vérerek összeszűkülnek, amitől még erőteljesebb nyomás keletkezik a hólyagban.

A második, hogy hideg időben a test még inkább próbál megszabadulni a benne lévő nedvességtől, ezzel is javítva testünk hőtartó képességét. Ezért van az, hogy általában jobban fázunk, ha pisilnünk kell a hidegben.

A hosszú évezredeken át háziasított sertés nagyon népszerű a mezőgazdaságok körében. Ennek ellenére bizonyára megfigyelted, hogy mégsem kapható sertés-tej, sertés-sajt vagy más hasonló termék, miközben még például kecskesajtot is előszeretettel készítenek az emberek. Ennek egészen egyszerű oka van.

A sertésnek a fiziológiája. Mivel a testében nincs külön „tartály” (tőgy) a tej tárolása számára, ezért sokkal kevesebb tejet képes adni, arról már nem is beszélve, hogy annak kinyerése is majdhogynem lehetetlen egy tehén vagy kecske viszonylag egyszerű fejéséhez képest.

A Múmia filmek legrémisztőbb jeleneteiben a szkarabeusz bogarak mindig bemásztak az emberek bőre alá és belülről falták fel annak testét...amibe belegondolni is borzalmas. Szerencsére azonban csak kitaláció az egész.

A szkarabeusz bogarak valójában rendkívül békés lények és a ganajtúrófélék osztályába tartozik, így az egyetlen, amitől félnünk kell egy ilyen bogárral történő találkozás során az maximum az, hogy elgörgeti a kakinkat.

A lóerőt fogalmát eredetileg James Watt vezette be az általa feltalált gőzgép teljesítményének illusztrálása végett. A mérnök kiszámolta, hogy ez az állat 75 kilogramm súlyt 1 másodperc alatt képes 1 méter magasba emelni és ez pontosan kapóra jött neki a gőzgép teljesítményének fitoktatásához.

Ez a mértékegység azonban mindig is nagyon bizonytalan volt, ezért 1960-ban bevezették a sokkal pontosabb watt mértékegységet a teljesítmény mérésére.

Egy átlagos ember körülbelül 1,2 lóerőt tud kifejteni rövid ideig, és 0,1 lóerőt folyamatosan. Egy edzett atléta 0,3 lóerős teljesítményt tud fenntartani néhány órán keresztül. Egy ló csúcsteljesítménye 15 lóerő körül van, az átlagos teljesítménye valamivel egy lóerő alatt marad, de vannak, akik ezt az értéket 4-re is becsülik - szóval egy szó mint száz: bonyolult dolog ez.

A légy beleragad és nem képes szabadulni a pókhálóból, miközben egy pók gyorsan és könnyedén képes mozogni rajta. Ennek az elsőre bonyolultnak tűnő jelenségnek az okát a tudósok több mint 100 éven keresztül tanulmányozták, mire végre választ kaptak a kérdésükre.

Kiderült ugyanis, hogy a pókhálóknak csak a körkörös szálai ragadósak, nem az egész. A pókok pedig ezeket kerülve, a nem ragadós szálakon keresztül közlekednek, arról már nem is beszélve, hogy a pókok lábán lévő finom szőr segít elkerülni, hogy beleragadjanak a hálóba még akkor is, ha véletlenül rálépnek egy ilyen ragadós fonálra.

A Földön jelenleg egy olyan teremtmény ismert, amely hivatalosan is halhatatlannak lett minősítve. Ez a Turritopsis nutricula névre hallgató hidraállat. A Turritopsis nutricula egy olyan hidraállat fajta, amelynek a medúza alakja képes visszaalakulni polippá, majd újra medúzává és tulajdonképpen ismételni ezt az idők végezetéig.

Legalábbis elméletben, a valóságban ugyanis a legtöbb egyed, mint minden más medúza, a ragadozók vagy betegségek áldozatául esik, anélkül, hogy egyszer is visszafejlődne a polip stádiumig.

A szúnyogcsípések viszkető érzést okoznak, a darázscsípés pedig iszonyatos fájdalommal tud járni – ezt mind megtapasztaltuk már. De miért van ez pontosan és miért nincs mondjuk fordítva? A válasz elég bonyolult.

A szúnyog a vérünk elfogyasztása céljából, vagyis egyfajta „zsákmányszerzésként” csíp meg bennünket, ezért számára kiemelten fontos, hogy észrevétlen maradjon, amíg szívja a vérünket. A darázs ezzel szemben védekezés célból csíp meg bennünket, így neki csak az számít, hogy elijesszen bennünket. A szúnyog nyálának ennek megfelelően érzéstelenítő hatása van, mely egyben megakadályozza a véralvadást. A viszketés és gyulladás a testünk természetes reakciója a véráramunkba került idegen fehérjékre.

A darázsméreg ezzel szemben olyan toxinokat tartalmaz, melyek elpusztítják a sejtfalakat és befolyásolják az idegvégződéseket. Arról nem is beszélve, hogy nagyon erős allergiás reakciót képes kiváltani az erre érzékeny emberek testében.

Amikor csípős paprikát eszünk, néha tényleg olyan érzésünk támadhat, mintha lángra kapna a szánk. Ez azért történik, mert a csípős paprikában található egy kapszaicin névre hallgató anyag. Ez kölcsönhatásba lép a nyelvi receptorokkal, melynek következtében az agy téves jelet kap a szánkban lévő hőmérséklet emelkedéséről. Ezután a test minden lehetséges módon megpróbálja hűteni magát: verejtékezni kezdünk, orrunk-nyálunk folyni kezd és elnyomhatatlan vágyat érzünk, hogy egy pohár vízzel hűsítsük magunkat.

Ez azonban a legrosszabb, amit tehetünk ilyen helyzetben: ez ugyanis csak tovább növeli a fájdalmunkat. A kapszaicin semlegesítése végett a legjobb, ha hideg tejet fogyasztunk, a tejtermékekben található kazein nevezetű fehérje ugyanis semlegesíti a kapszaicint.