10 Érdekesség az álmokról
Minden ember álmodik
Mindenki álmodik, akkor is, ha nem emlékszik rá. Az alvásvizsgálatok bebizonyították, hogy az álmodás törvényszerű velejárója az alvásnak.
Az alvás két fázisban történik: a gyors szemmozgásokkal járó REM-szakaszban és a mélyebb fázisú alvásidőben. A REM-fázisban jelenik meg a legtöbb álomkép, és akkor emlékszünk rájuk tisztán, ha ilyenkor ébredünk fel.
A szemgolyó élénken mozog álmodás közben
Egy átlagos, nyolcórás alvásból két óra álommal telik el, ám nem összefüggően, hanem periodikusan álmodunk.
Egy-egy álomjelenség rendszerint 5–35 percig tarthat. A szemgolyó olyan élénken mozog, mintha csak valódi eseményeket követne.
Az álom fontos szerepet játszik a valóság feldolgozásában
Kutatások során a vizsgálati személyeket 5-6 napon át meggátoltak az álmodásban, azaz felébresztették őket, amint az álomfázisba kerültek.
Feszültek, idegesek, sőt olykor depressziósak lettek, azaz az álommegvonás komolyan veszélyeztette az egészségüket.
Az álmok nem a jövőt jósolják meg
A hiedelmekkel ellentétben az álomképek a múlt eseményeiből tevődnek össze, csak azokból az élményekből állhatnak, amelyeket korábban már átéltél. Az emlékdarabkák összekeverednek, gyakran furcsa módon állnak össze újabb történetekké.
A pszichológia szerint az agyban egyfajta „nagytakarítás” zajlik. A fölösleges információk törlődnek, miközben az agy feldolgozza a napi eseményeket.
Általános jelenség a visszatérő álom
Gyakran ismétlődő álomkép egy elveszett személy keresése, bolyongás ismeretlen városban, vagy közlekedési eszköz lekésése.
Ilyenkor rendszerint egy kudarcélmény kerül feldolgozásra, vagy a komoly teljesítmény előtt feszültség váltja ki a jelenséget.
Az álmodás az emlékezésben és a memorizálásban is segít
A Harvardi Orvosi Egyetem kísérletében a résztvevők egy labirintus térképét tanulmányozták. Akiknek ezt követően álomfázist is tartalmazó alvást engedélyeztek, később sokkal könnyebben igazodtak el a labirintusban.
A magyarázat szerint az álmodás alatt az agy nem tudatos részei tovább elemezték az útvesztőt.
A rémálmok leggyakrabban különösen megrázó események után jelentkeznek
A rémálmok megjelenése tartós feszültség után is elképzelhető, de egyes, a központi idegrendszerre ható gyógyszerek, de a lefekvés előtt fogyasztott zsíros, fűszeres ételek, a kávé és alkohol szintén kiválthatnak rémálmokat.
Az agy alacsony dopaminszintje is közrejátszhat a rossz álmok kialakulásában, ezt B-vitamin fokozott bevitelével lehet orvosolni.
A vak emberek is álmodnak
Akiknek születéskor látott, és csak később veszítette el látását, ugyanolyan képeket élnek át, mint az egészséges látásúak.
A veleszületetten vak emberek is érzékelnek álomhoz hasonló eseményeket: náluk a többi érzékszerv éber tapasztalata jelenik meg álomként.
Az altatószerek többféle módon is befolyásolják az álmodás folyamatát
Egyes fajtáik csökkentik a REM-alvástípust, így az álomfázisok is ritkábbak lesznek. Ilyenkor kevésbé kipihenten ébredünk. Más altatók megnövelik az álomperiódusokat.
Ekkor általában élénk vagy zavaros álmokat látunk, és nem ritkák a rémálmok sem
Tetszett? Érdekesnek találtad? Oszd meg az ismerőseiddel!