10 Érdekesség az álmokról

Mindenki álmodik, akkor is, ha nem emlékszik rá. Az alvásvizsgálatok bebizonyították, hogy az álmodás törvényszerű velejárója az alvásnak.

Az alvás két fázisban történik: a gyors szemmozgásokkal járó REM-szakaszban és a mélyebb fázisú alvásidőben. A REM-fázisban jelenik meg a legtöbb álomkép, és akkor emlékszünk rájuk tisztán, ha ilyenkor ébredünk fel.

Egy átlagos, nyolcórás alvásból két óra álommal telik el, ám nem összefüggően, hanem periodikusan álmodunk.

Egy-egy álomjelenség rendszerint 5–35 percig tarthat. A szemgolyó olyan élénken mozog, mintha csak valódi eseményeket követne.

Kutatások során a vizsgálati személyeket 5-6 napon át meggátoltak az álmodásban, azaz felébresztették őket, amint az álomfázisba kerültek.

Feszültek, idegesek, sőt olykor depressziósak lettek, azaz az álommegvonás komolyan veszélyeztette az egészségüket.

A hiedelmekkel ellentétben az álomképek a múlt eseményeiből tevődnek össze, csak azokból az élményekből állhatnak, amelyeket korábban már átéltél. Az emlékdarabkák összekeverednek, gyakran furcsa módon állnak össze újabb történetekké.

A pszichológia szerint az agyban egyfajta „nagytakarítás” zajlik. A fölösleges információk törlődnek, miközben az agy feldolgozza a napi eseményeket.

Gyakran ismétlődő álomkép egy elveszett személy keresése, bolyongás ismeretlen városban, vagy közlekedési eszköz lekésése.

Ilyenkor rendszerint egy kudarcélmény kerül feldolgozásra, vagy a komoly teljesítmény előtt feszültség váltja ki a jelenséget.

A Harvardi Orvosi Egyetem kísérletében a résztvevők egy labirintus térképét tanulmányozták. Akiknek ezt követően álomfázist is tartalmazó alvást engedélyeztek, később sokkal könnyebben igazodtak el a labirintusban.

A magyarázat szerint az álmodás alatt az agy nem tudatos részei tovább elemezték az útvesztőt.

A rémálmok megjelenése tartós feszültség után is elképzelhető, de egyes, a központi idegrendszerre ható gyógyszerek, de a lefekvés előtt fogyasztott zsíros, fűszeres ételek, a kávé és alkohol szintén kiválthatnak rémálmokat.

Az agy alacsony dopaminszintje is közrejátszhat a rossz álmok kialakulásában, ezt B-vitamin fokozott bevitelével lehet orvosolni.

Akiknek születéskor látott, és csak később veszítette el látását, ugyanolyan képeket élnek át, mint az egészséges látásúak.

A veleszületetten vak emberek is érzékelnek álomhoz hasonló eseményeket: náluk a többi érzékszerv éber tapasztalata jelenik meg álomként.

Egyes fajtáik csökkentik a REM-alvástípust, így az álomfázisok is ritkábbak lesznek. Ilyenkor kevésbé kipihenten ébredünk. Más altatók megnövelik az álomperiódusokat.

Ekkor általában élénk vagy zavaros álmokat látunk, és nem ritkák a rémálmok sem