9 Okos Pszichológiai Trükk, Amelyet Mindenkinek Tudnia Kell

Egy nap Benjamin Franklin úgy döntött, hogy megnyer magának egy embert, aki bár nem kedvelte őt, de befolyásolhatta volna a politikai karrierjét. A fickónak hatalmas könyvtára volt, ezért Franklin egy nap egy kedves levelet írt neki, amiben arra kérte a férfit, hogy adjon kölcsön neki néhány könyvritkaságot. A férfi postafordultában elküldte a könyveket, amit Franklin néhány napon belül vissza is küldött, egy köszönőlevél társaságában. A fickóra olyan hatással voltak a Franklin szavai, hogy legközelebbi találkozásuk alkalmával már ő maga ment oda hozzá és végül jó barátok lettek.

Ahogy a politikus később az életrajzi művében is írta: „aki egyszer segített és érezte a hálánkat, az máskor is segíteni fog, mert tetszett neki, hogy segíthet.” – ez egyben a hatás lényege. Hogyan alkalmazhatjuk mindezt a mindennapokban?

Kérjünk apró szívességet az olyan emberektől, akikkel nem vagyunk jóban vagy csak nem ismerjük egymást eléggé. Kérjünk például kölcsön tőle egy tollat vagy ceruzát, majd háláljuk meg az értünk tett szívességét. Ez jelentősen megnövelhető annak az esélyét, hogy a személy később akár komolyabb kérést vagy szívességet is teljesít számunkra. Ha az illető (pl. kolléga) nem kedvel bennünket, akkor jó pont lehet a kettőnk közötti kapcsolat javítására, ha kikérjük a véleményét valamilyen fontos problémával kapcsolatban – ezzel éreztetve, hogy tiszteletben tartjuk őt és fontos a véleménye számunkra.

Tudományos vizsgálatok kimutatták, hogy a rágózás folyamata jelentősen lecsökkenti a vérben lévő stresszhormon, kortizol szintjét. Ennek hátterében több magyarázat is állhat: például, hogy ilyenkor a vér a fej és annak környékébe áramlik vagy az, hogy ettől úgy érezzük, mintha ennénk – ami tudat alatt is kellemes és megnyugtató érzéssel tölt el bennünket.

Ezenkívül a rágózás segíthet a rossz szokások, például a körömrágás vagy akár a dohányzás elleni harcban, mivel a rágózás az egyik leghatékonyabb rossz szokás-helyettesítő tevékenység.

Ha szeretnél rávenni valakit arra, hogy olyan dolgot tegyen, amit nem szeret, akkor egyáltalán nem mindegy, hogyan teszed fel neki a kérdést. Sose kérdezd meg, hogy megteszi-e az adott dolgot vagy sem, inkább kínálj helyette dupla opciót amiben nincs benne a megtagadás lehetősége.

Tegyük fel például, hogy jelentést akarsz készíttetni egy alkalmazottaddal. Sose azt kérdezd meg, hogy el-e készíti az adott jelentést, hanem mondjuk, hogy: „holnapra vagy holnaputánra el tudnád készíteni?”

Ettől a személynek meg sem fordul a fejében, hogy esetleg megtagadja a kérésedet, pusztán a két általad felkínált opció közül igyekszik majd kiválasztani a neki szimpatikusabb és egyszerűbb lehetőséget.

Sokan tudják, hogy léteznek úgynevezett tudatos gesztusok, melyekkel kifejezhetjük egy illető felé a hozzáállásunkat, és szavak nélkül is megmutathatjuk neki, hogy mennyire jól érezzük magunkat vele és milyen fontos a társasága. Van azonban egy jobb módszer is az embertársunk szimpátiájának növelésére, mégpedig a közös pont megtalálása, felismerése és az arról történő beszélgetés.

Gondolj csak bele például, hogy milyen jó érzés tud lenni, amikor egy külföldi utazás során magyarul beszélő emberekkel találkozol, vagy amikor kiderül, hogy valakivel ugyanabba az iskolába jártatok. Az illető ilyenkor úgy érezi, hogy már alapból „van egy közös pont kettőtök között” ezzel pedig automatikusan vonzóbbá, szimpatikusabbá válsz számára.

Igyekezzünk minden nap bókolni és szép szavakkal illetni az embereket, még akkor is, ha rossz hangulatunk van vagy épp úgy gondoljuk, hogy nem származhat előnyünk a mások felé irányított kedvességünkből.

Eleinte nehéz lesz, de ahogy rákapunk az ízére hamar rájövünk, hogy milyen különleges változásokat is okoz ez az életünkben. A minket körülvevő emberek jobban fognak szeretni, a kollégák és barátok több szívességre hajlandók értünk és így tovább. Fontos megjegyezni továbbá, hogy a minden különösebb ok nélkül rokonokhoz és barátokhoz intézett kedves szavak nem csak őket vidítják fel, hanem minket is.

Nincs olyan ember a Földön, aki ne próbált volna már meg minél tökéletesebben felöltözni és kicsípni magát reggel, mivel azt feltételezte, hogy az utcán, a munkahelyén, az iskolában mindenki csak őt figyeli. Valójában azonban ez nem igaz.

Ezt a jelenséget rivaldafény-effektusnak nevezzük, lényege pedig, hogy tulajdonképpen túlgondoljuk a megjelenésünk és tetteink fontosságát, mintha minden ember csak a hibát keresné rajtunk. Ez a jelenség egyébként rosszabb esetben pánikszerű tüneteket is okozhat, mivel stresszhelyzet esetén az ember olykor szó szerint beleőrül abba, hogy mit gondolnak róla a többiek.

Nem mellékesen egyébként azért érzünk pihentetőbbnek egy nyaralást vagy kirándulást, mert ilyenkor az emberek döntő többsége kevesebbet foglalkozik a külső megjelenésével és azzal, hogy mit gondolnak róla mások – ezzel pedig automatikusan boldogabbnak és kevésbé stresszesnek érezzük magunkat. Ha tehát szeretnénk fellélegezni kicsit a mindennapokban, akkor időnként próbáljunk meg kevesebbet foglalkozni a külső megjelenésünkkel, ez ugyanis drasztikus hatással lehet a hétköznapi életünkre.