Ki készítette az első csillagászati távcsővet?

Hans Lipperhey (1570-1619)

Az első távcsövekben használt lencsék üvegből készültek. Ilyen lencséket először 1350 körül gyártottak.

Ismereteink szerint Hans Lipperhey volt az első ember, aki távcsövet készített.

1608 szeptember 25-én írt levelében Lipperhey beszámol egy általa feltalált készülékről, amely képes felnagyítani a dolgokat, ahogy írja:“Ha a nagy távolságban lévő dolgokat közelről szeretnénk látni, keresztül kell néznünk a lencséken, amelyeket az új találmányomba szereltem.”

Lipperhey szemüvegkészítő volt a Német-Római császárság nyugati részén. Ma úgy tudjuk, hogy az ő érdeme volt a teleszkóp feltalálása.

Lipperhey (Lippershey néven is ismert) Wesel-ben született (most Németország). Németalföldön tehetséges szemüvegkészítőnek ismerték. 1608. október 2-án szabadalmi kérelmet ad be az általa feltalált teleszkópra, de kérelmét elutasítják.

Az új eszköz híre azonban gyorsan elterjedt egész Európában.Lipperhey-vel egyidőben többen is beadták szabadalmi kérelmüket a távcső feltalálójaként, de ma Lipperhey-t tartjuk a teleszkóp feltalálójának.

Sacharias Janssen (1585 – 1632)

Sacharias Janssen szemüvegkészítő mester volt Middelburg-ban, munkatársa és egyben vetélytársa Lipperhey-nek.

Janssen az egyike volt azoknak, akik maguknak követelték a teleszkóp feltalálója címet. A szóbeszéd szerint Janssen már 1600 előtt készített távcsövet, de ezt dokumentumokkal nem lehet alátámasztani.

Thomas Harriot (1560 – 1621)

Thomas Harriot egy oxfordi tudós, csillagász volt. Számos munkája mellett Sir Walter Raleigh által szervezett amerikai expedíció térképésze is volt.

Egyesek szerint ő volt az első, aki teleszkópot használt csillagászati megfigyelésekre. A közhiedelemmel szemben az első távcsöves Hold megfigyeléseket nem Galilei, hanem az angol csillagász Thomas Harriot végezte.

Észleléseit azonban nem publikálta.1609 július 26-án – távcsöves megfigyelései alapján – készített Hold-rajzait később Zach Ferenc Xavér találta meg. Állítólag Galileit megelőzve, napfolt megfigyeléseket is végzett.

Galileo Galilei (1564 - 1642)

Kortársai részéről sok támadás érte a nehéz természetű Galileo Galileit. Ennek ellenére el kell ismernünk, hogy ő volt a modern csillagászat megalapítója.

Az ő első égitest-megfigyelései a következő századok kutatásának alapját képezték. Galilei első teleszkópját 1609 nyarán építette meg.

1609. augusztus 25-én bemutatta távcsövét a velencei törvényhozás tagjainak. Dokumentálhatóan ez volt az első nyilvános csillagászati bemutató, amin távcsövet alkalmaztak.

1609 októberére Galilei új távcsövet épített magának, amelynek már 20-szoros nagyítása volt. Ezzel a teleszkóppal figyelte meg a Holdat és fedezte fel a Jupiter négy legnagyobb holdját.

Tanulmányozta vele a napfoltokat és megfigyelte a Vénusz fázisait.

Galilei megfigyelései forradalmasították a csillagászatot és alapvetően megváltozatták a világról alkotott képünket.

Johannes Kepler (1571-1630)

Johannes Kepler 1571-ben született a németországi Weil-ben. Az égitestek mozgásának matematikai leírása és megfigyelései egyaránt forradalmiak voltak.

1601-től a híres dán csillagász, Tycho Brahe segédjeként dolgozik Prágában.

1610-ben kézhez kapta Galilei munkáját, a Siderius Nuncius-t. 1611-ben megjelent Dioptrice (Optika) c. művében az általa feltalált Kepler-féle távcsövet is leírja. A bajor hercegtől kölcsönkapott távcsővel maga is megfigyeli a Jupiter legnagyobb holdjait.