A világ legkülönlegesebb sivatagjai

Kínában található a világ egyik legnagyobb sivataga, amelynek északi és déli szélén húzódott a Selyemút egy-egy ága. Különlegességét az éghajlata adja, mert mélyen a kontinens belsejében van, közel Szibéria hideg levegőjéhez. Télen a mínusz 20 fok sem ritka, de nyári éjszakákon is fagypont körüli a hőmérséklet. 2008-ban fordult elő itt egy eddig még nem tapasztalt jelenség: a sivatag teljes területét hó fedte a téli viharok idején, több napon keresztül.

270 négyzetkilométernyi területen fekszik ez a természeti csoda, Brazília északi partjainál. Édesvizű lagúnákkal tarkított fehér homoksivatag kápráztatja el az ide látogatókat. Ezek a kis tavak az esős évszakban keletkeznek, február és július között. Mivel ezen a területen a sivatagi éghajlatnak megfelelő csapadékmennyiség háromszázszorosa hullik, érthető lesz a látvány. A kis tavakban fürdeni is lehet, ami nem mindennapi élmény, tudván, hogy egy sivatag. Ráadásul nem is leszünk egyedül a vízben, mert halak és teknősök is élnek a lagúnákban. A száraz évszakban azután a tavacskák kiszáradnak és a táj a szokásos sivatag képét mutatja.

A világ legnagyobb sós sivataga. Sima felülete tükörként adja vissza az égbolt látványát. A só-sivatag helyén negyvenezer évvel ezelőtt egy tó volt, aminek kiszáradása után csupán két sós meder maradt hátra. A nagyobbik az Uyuni, amiből évente 25 ezer tonnányi sót bányásznak.

Az Egyiptom nyugati részében található sivatag a közeli oázisról, Farafráról kapta nevét. A gyönyörű növényvilágának és ősi építményeinek felfedezése után lehet elindulni a kirándulásra a fehér sivataghoz. Nevét onnan kapta, hogy színe sokkal világosabb, mint a homoksivatagoké. Érdekességei ezen kívül azok a képződmények, melyeket a trópusi szelek vájtak ki a kréta-szerű sziklákból.

Kavics és homoksivatag az Andok lábai és a Csendes-óceán között, ahol évente átlagosan 3 mm eső hull, de volt olyan időszak is, amikor 40 éven keresztül egyáltalán nem volt csapadék. Egyes részein azonban tengeri köd ül, ami mégis lehetővé teszi bizonyos növények, zuzmók, kaktuszok jelenlétét. Egy másik rekorddal is dicsekedhet ez a vidék: 2500 méteres tengerszint feletti magasságával ez a világ legmagasabban fekvő sivatagja is. Leghíresebb oázisa, a San Pedro, igazi felüdülést jelent ősi kultúrájával és különleges növényzetével.

Az ország nyugati részén, az Atlanti-óceán partvidékén terül el. Neve a nama törzsi nyelven kopár országot jelent. Felszíne nagyon változatos, mivel a akár 300 méter magasságú homokhegyeket és dűnéket is épített. Rendkívül “színes” sivatag, mert az alapkőzettől függően váltakozik a homok színe. Az évi csapadék-mennyiség nagyon alacsony, egyes részein egyáltalán nem esik eső.

Ausztrália területén négy sivatag található, a legismertebb ezek közül a piros, vagyis a Simpson sivatag, mely nevét jellegzetes színéről kapta. A világ talán legelhagyatottabb vidéke ez, és itt láthatóak a leghosszabb párhuzamosan futó dűnék is. Ezek a 3-6 méter magas képződmények az ott élő növényzetnek köszönhetően állandóak. A sivatagot a nyári időszakban lezárják a turisták elől, hogy elkerüljék a halálos tragédiákat, melyeket általában az okozza, hogy az utazók felkészületlenül, kevés vízzel indulnak el. Ráadásul a kirándulások általában hosszabbak lesznek a tervezettnél, mivel még a terepjárók nem bírják a hőséget és az elhagyatott területen lerobbant autókat nem találják meg időben a mentő-csapatok.

Ez az, amire mindenki gondol, ha sivatagot említenek. Persze ez nem is véletlen, hiszen ez a világ legnagyobb sivatagja, egy Európa nagyságú terület, ami évről évre nagyobb lesz, mintegy 50 kilométerrel délre terjeszkedve. Felszíne nemcsak homok, hanem kő és szikla is. Egynegyednyi részét hegyek borítják, ezek közül a legmagasabb a 3145 méteres, a Csádban levő Emi Koussi hegy. Piramis alakú homok-dűnéi 150, míg homokdombjai akár 300 méter magasak is lehetnek. Több folyója is van, de csak a Nílus és a Niger folyók állandóak, a többi az esős évszak vízhozamától függően ideiglenes és változó ideig él. Területén ma is több mint 2,5 millió ember él.